2016. április 3., vasárnap

Purna, a taxisofőrök gyöngye



Purna Chandra Kopánban

Purnával tíz éve, 2006-ban ismerkedtem meg. Ő taxisofőr Kathmanduban én pedig éppen taxit kerestem. Megszoktam, hogy rettentő erővel szokás már a beszállás előtt alkudozni, hogy elérjünk egy kathmanduban nomálisnak tekinthető vitelárat. Hogy mi a normális, azt a helyiektől tudjuk. Hát lélekben felkészültem, most aztán lesz nagy alkudozás.

Purna szelíden és barátságosan mosolygott, amikor autójához közelítettem. Azt gondoltam, a belvárosig 100 Rupia a "normális" tarifa, s vártam, hogy ő majd 350-et fog mondani. Rám nézett és 100-at mondott. Kellemesen meglepődve beültem. Kiváló vezetőnek találtam, ami Kathmanduban szinte kivételes. Nem dudált folyton, nem hajtott rá akarattal a kutyákra, nem ordibált a többi autóssal, velem is udvariasan bánt. Amikor kiszálltam, nem adott névjegyet, mert nem volt neki. Viszont megadta nekem a mobilszámát, bármikor hívhatom.

Pula Hari kolostor hímzőműhelyében
Másnap már hívtam is. Aztán harmadnap is. Attól fogva nemcsak én, hanem mindenki a kis hotelünkben Chuchepatiban (kathmandui városrész a híres buddhista zarándokhely Boudha közelében) őt hívta. Purna mindannyiszor pontos volt, igen előzékeny, nem kunyerált az utasoktól semmit, mondván, hogy beteg a gyereke vagy anyukája orvosi ellátására nem lenne pénze, ahogyan ezt más taxisok esetében gyakran hallhattunk.  Purna egyenesen és korrektül viselkedett. Ezért szerette meg mindenki és aki csak kényelmesen és nagyobb alkudozás nélkül Kathmanduban közlekedni akart, őt hívta. Purna a mai napig a hotel privát taxisa mindenki nagy elégedettségére. Purna nekem a beajánlást számtalanszor megköszönte.

Dakshinkali piacán
Nehéz időkben, amikor Kathmanduban nem vagy csak alig volt dízel kapható, Purna mindig megoldotta, hogy legalább rövidebb utakra el tudta vinni a vendégeket. A szinte mindennapos utcai sztrájkokat is ügyesen ki tudta kerülni mindenféle szűk eldugott földes utakat ismerve.

Purna elmesélte, hogy az Egyesült Arab Emirátusban dolgozott két évet, s amennyit ott keresett, abból tudott magának vásárolni egy saját kis Maruti autót. Ez minden vagyona és taxis vállalkozásának alapja. Hogy mennyire szenvedett az arab világban, mert nem láthatta családját és mennyire embertelenül bántak ott vele a munkaadói, csak mellékesen említette meg, nem panaszképpen.

Purna Maruti taxija
Purna két kisfiát is megismerhettük, mert a hoteltől nem olyan messze laktak, s olykor átsétáltak a hotel kertjébe. Két gyönyörű és nagyon okos kisfiú, mindketten kiváló tanulók és remekül beszéltek angolul. Meghívtuk őket üdítőre és elbeszélgettünk velük.

Purna egy szép napon, amikor pár évvel később immár negyedszer jártunk Kathmanduban, meghívott minket lakásába, ahol felesége és a gyerekek szívélyesen fogadtak és teával kínáltak. Felesége Punam egy kozmetikai cégnél dolgozik és a nepáli hölgyek hagyományos hindu arckikészítését oktatja. Művészi hennafestést is tanít. Attól függően, milyen hindu ünnep közeledik, változnak a minták. Házasságkötéskor és a legtöbb ünnepen a hennafestés a hölgyek számára egy örömteli hagyomány.
Punam a mintákat fejből tudja, nem használ sablont és pár perc alatt gyönyörű mintákat fest.

Purna és felesége Punam
Engem megajándékozott egy ilyen hagyományos hennafestéssel, melyre máig boldogan emlékezem vissza. Szakértelemmel és nagy szeretettel vitte fel karomra a festéket, melyet pár órán át rajta is kellett hagynom, amíg elkezdett a festék kiszáradni és leperegni. A minta egy hétig maradt látható. Őszintén szólva azon a héten nem sokat zuhanyoztam, hogy minél tovább rajtam maradjon.



Punam művésznő


Purna idegenvezetőkkel felérő ismeretgazdagsággal a Kathmandu völgyben  minden hosszabb utamon elkísért. Akár egyedül voltam úton, akár családommal. Ha valamelyik kolostorban a helyiek nem értettek angolul, Purna tolmácsolt. Ha valahol egy olyan kegyhelyet szerettem volna megtekinteni, ahova szinte egyetlen európai se akart még eljutni, Purna ügyesen elbeszélgetett az ottani illetékesekkel és azután még fotózhattam is.


Purna egy bön kolostor teraszán Ichangu-ban

Purna Surya Binayak oltáránál

Purna egy szent hindu faluban, Changu Narayan-ban

Egyszer elmesélte, mennyire boldog, hogy megismert engem, valószínűleg isteni segítség vagyok számára, mert én vezettem be őt a hoteles életbe és azóta sokkal jobban keres,
sőt Dél-Kathmanduban már egy telket is tudott vásárolni, amire majd sok év múlva egy kis házat   szeretne építtetni a családja számára.

Purna két kisfia
Fiai azóta már teenager korban járnak. Amikor egyszer meglátogattuk őket, ügyetlenül  rákérdeztem, vannak-e már barátnők a láthatáron. Hú, ez egy nagyon európai kérdés volt, Nepálban ez nem ilyen egyszerűen zajlik. Mindenki pironkodni kezdett, csend lett, majd elmagyarázták nekem, hogy ez a dolog itt másként szokás.  A szülők választják ki a fiatalok számára a jövendőbelit.


Nos, ha az európai magas válási statisztikát ismerjük, s tudjuk, itt nálunk mindenki azt választ magának, akibe beleszeretett, akkor rá kell jönnünk, hogy a nepáli hagyomány se működik rosszabbul, sőt. Akik összeházasodtak, házasok is maradnak, még akkor is, ha nem szerelemből kerültek össze. Megszokják és jó esetben lassacskán megszeretik egymást és kialakul köztük az összetartozás megbízható érzete. Ez egy gazdasági, vallási és kulturális hagyományok alapján hozott döntés, melyhez minden hindu tartja magát.

Purna és családja a 2015-ös nagy földrengést túlélte. Napokon keresztül igyekeztem kapcsolatot teremteni vele, míg végre megnyugtatott, legalábbis náluk mindenki életben maradt.

Az utóbbi időben Kathmanduban szinte teljesen lehetetlen dízelt vásárolni. Motorok, autók hosszú sora várakozik gyakran több napon át a benzinkutak előtt, míg üzemanyaghoz jutnak. Purna élete nem egyszerű. De egyenes, becsületes és barátságos ember maradt, akivel szívélyes kapcsolatban állok a mai napig.